E-vitamin

Az E-vitamin zsírban oldódó, antioxidáns vitamin. Az E-vitamin a feltételezések szerint védőfaktort jelent a szervezet antioxidációs folyamataihoz. Az E-vitamin hiánya károsíthatja az idegeket, izmokat, vörösvértesteket. Növényi eredetű zsiradékokkal vihetjük be a szervezetbe.

A továbbiakban bemutatjuk az E-vitamin szervezetre gyakorolt hatását, a hiánya illetve túlzott adagolása esetén kialakuló betegségeket, főbb forrásait és ajánlott beviteli mennyiségét.

Számos E-vitamin hatású vegyület ismert, ezeket alfa, béta és gamma tokoferoloknak hívjuk. Az E-vitamin könnyen károsodhat erős napsugárzás, illetve levegő jelenlétében.

Az E-vitamin hatása

A tudományos feltételezések szerint a szervezetnek azért van szüksége E-vitaminra, mert védőfaktort jelent az antioxidációs folyamatokhoz. Az E-vitamin – különböző hatásmechanizmusokkal – megvédi a szervezetünket a káros szabad gyököktől, hozzájárul a szívizmok erősödéséhez, valamint elősegíti az infarktus utáni regenerációt. Az E-vitamin kiválóan gátolja meg a véralvadást, valamint tágítja az ereket.

Az E-vitamin csökkenti az izomrángás mértékét, ezért igen hasznos a Parkinson-kórban szenvedők esetében is. Ez a vitamin befolyásolja azt is, hogy milyen gyorsan öregszünk.

Az E-vitamin lényeges a szervezetben végbemenő zsír-, fehérje-, valamint szénhidrát-anyagcsere során, illetve a folyadékháztartásban is. Az E-vitamin hozzájárul a szervezetben az A-vitamin hasznosításához is.

E-vitamin hiánya és túladagolása

Ha nem jut elegendő E-vitaminhoz szervezetünk, idegi károsodás és izomsorvadás alakulhat ki, károsodhatnak a vörösvértestek. Egyes feltételezések szerint csökkenhet a nemi aktivitás.

A kevéssé toxikus E-vitamin nagy mennyiségű szedése nem okoz komoly tüneteket, fejfájásra panaszkodhatnak a betegek.

Az E-vitamin nagyobb mennyiségben fedezhető fel a növényi eredetű zsiradékokban, azonban ezek növelik a vitaminszükségletet is. Az E-vitamin hatását erősíti a szelén, ugyanakkor a klór, akár sok klóros csapvíz fogyasztása gátolja a hasznosulást.

Javasolt mennyiségek E-vitaminból

  • A gyermek életének első fél évében: 3 mg;
  • A gyermek életének második fél évében: 4 mg;
  • A gyermek három éves koráig: 5 mg;
  • 4 és 6 éves kor között: 6 mg;
  • 7 és 10 éves kor között: 7 mg;
  • 11 és 14 éves kor között: 8 mg;
  • 15 és 18 éves kor között: 12 mg (nő), 10 mg (férfi);
  • 19 és 30 éves kor között: 12 mg;
  • 31 és 60 éves kor között: 12 mg;
  • 61 évnél idősebbek esetében: 12 mg;
  • Terhesség idején: 12 mg;
  • Szoptatáskor: 14 mg;
  • Megerőltető fizikai jellegű munka végzésénél: 12 mg;
  • Stressz esetén: 15 mg;
  • Dohányzásnál: 18 mg;
  • Alkoholfogyasztás esetén: 18 mg;
  • Menopauza esetén: 12 mg.

Az E-vitamin forrásai

Kimondottan gazdag E-vitaminban a búzacsíra-, napraforgó-, olíva-, tökmag- és kukoricaolaj, valamint a gabonacsíra, az olajos magvak, valamint jó néhány zöld növény. Jó E-vitamin forrás a tojás, a máj vagy a hús. Ezeknek az élelmiszereknek E-vitamin-tartalmát nagy mértékben befolyásolja az állatok takarmányozási módja is.

Az E-vitamin 100 gramm élelmiszerben a következő mennyiségekben fordul elő:

  • sajtok: 0-1 mg,
  • gabonafélék és őrleményeik, valamint hüvelyesek, pékáruk: 0,1-12 mg;
  • tésztafélékben: 0-0,6 mg;
  • sajtot, túrót tartalmazó süteményekben : 0,05-1 mg;
  • halakban: 0,2-3,5 mg;
  • diót, vagy mákot tartalmazó süteményekben: 0,3-3 mg;
  • zöldségben, gyümölcsben: 0-3 mg;
  • húsokban, húskészítményekben: 0,5-2,5 mg;
  • tejben: 0,1-1,6 mg;
  • túróban, tojásban: 0,5-1,5 mg;
  • vajban, margarinféleségekben, szalonnában, növényi olajban: 0,5-84 mg.

close