Glutamin

A glutamin fontos aminosav, amely számos élettani folyamatban vesz részt. Kevésbé ismert, hogy erősíti az immunrendszert is. Hiánya problémát okoz, túlzott bevitele – ami a testépítőknél gyakori – viszont hosszabb távon vese- és májkárosodást válthat ki.

Az emberi élethez alapvető szükségünk van fehérjékre, illetve azok előállítására (szintézisére). A fehérjeszintézishez húsz aminosav kell, ezek genetikailag kódoltak.

Közülük nyolcat a szervezet nem tud előállítani, ezek az úgynevezett esszenciális aminosavak. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani bevitt tápanyagokból: ezek közé tartozik a glutamin is.

A glutamin szerepe

A glutamin szervezetünk szabad aminosav-tartalmának legnagyobb részét teszi ki. Az agy, az immun- és a bélrendszer, illetve a kiválasztó szervek működésében is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor kísérletek egymásnak ellentmondanak abban a tekintetben, hogy milyen betegségekben és állapotokban érdemes glutamint adagolni a pácienseknek.

A glutamin bizonyos helyzetekben nem termelődik megfelelően, márpedig ez komoly problémákhoz vezethet – vagyis bizonyos helyzetekben, azaz „feltételesen” esszenciálissá válik ez az aminosav. Ilyenkor a glutamin pótlására lehet szükség. Erre az egyik megoldás, amikor klinikai körülmények között, infúziós oldatban adagolnak egy glutamint (is) tartalmazó készítményt a betegeknek. (Magyarországon is elérhető ilyen szer.) Ilyen helyzet következhet be a hiperkatabolikus – felfokozott fehérje-anyagcsere – és/vagy a hipermetabolikus (kórosan meggyorsult anyagcsere) állapotban lévő súlyos betegeknél.

E kritikus állapotokba a betegek például nagyobb sebészeti beavatkozások után kerülhetnek, illetve traumák (balesetek) áldozatainak, égési sérülteknek, csontvelő-transzplantáltaknak lehet szükségük erre. Sérüléseknél a sebgyógyulást segítheti elő a glutamin, amely általában a gyorsan osztódó sejtekre hat. Ugyanakkor a glutamint kapó, egyszerre több szerv elégtelen működésével küzdő, intenzív osztályon ápolt, mesterségesen lélegeztetett betegeknél magasabb halálozási arányt mutattak ki, mint azoknál, akiknek placebót adagoltak.

Minthogy a glutamin a gyorsan osztódó sejteket segíti, ennek megfelelően az immunrendszert is erősíti (ott is vannak ilyen sejtek ugyanis). Ugyanakkor bizonyos daganatos betegségekben éppen azon alapul néhány új terápia, hogy a gyorsan osztódó sejteknek több glutaminra van szükségük. Ezért egyes rákkezelések a glutamin-anyagcsere gátlását célozzák.

A glutamin bonyolult élettani hatásait mutatja, hogy más rákellenes terápiákban a gyógyszerek mellékhatásait csökkentheti.

A fehérjeszintézis mellett a glutamin részt vesz a vese sav-bázis egyensúlyának szabályozásában, illetve a sejtek energiaforrása is lehet, és még több alapvető fontosságú élettani folyamatban is részt vesz.

További, ajánlott tartalom: Glutaminhiányos állapot


close