Glutaminhiányos állapot

Glutamint normál étkezéskor vagy kiegészítő „fehérjeporokkal” fogyaszthatunk. Leginkább élsportolók kerülhetnek glutaminhiányos állapotba, amikor a túledzettség miatt csökken ennek az aminosavnak a koncentrációja a szervezetükben.

Ennek hatására például gyengülhet az immunrendszerük. Ilyenkor az étrendet kiegészítő glutaminpótlás számukra fontos lehet, de ez elsősorban a nagyon intenzív élsport esetén van így.

Glutaminpótlás: többnyire szükségtelen

Szakértők szerint általában étkezéssel pótolhatjuk a hiányzó glutamint – még akkor is, ha rendszeresen sportolunk (s persze az egészséges mértéknél nem erőltetjük túl magunkat). A glutamint saját szervezetünk is képes előállítani. Így ha az étkezésünkre ügyelünk (túró, sajt, bizonyos húsok – csirkemell, steak -, búza, lencse és szójabab tartalmaz glutamint, igaz, többnyire kémiailag kötött formában), akkor nyugodtak lehetünk abban, hogy nem csökken vészesen a glutaminszintünk. Vagyis nem fenyeget minket az „izomleépülés veszélye”, amivel az interneten számtalan glutaminról szóló (és valójában glutamin eladását propagáló) oldal riogat.

Tehát az interneten terjedő milliónyi, glutamint reklámozó oldal ellenére sem érdemes nyakra-főre szedni ezt az aminosavat. Orvossal, egészségügyi szakértővel is konzultáljunk, mielőtt nekiesnénk a „fehérjeporoknak”. A modern étkezés – szakértők szerint a magyarországi is ilyen – eleve túl sok fehérjét tartalmazhat, tehát átlagembereknél, vagy átlagos sportterhelésnek kitett személyeknél aligha van szükség pótlólagos glutaminra.

A fehérje-túlbevitel veszélyei

Ugyanakkor a szervezetünkbe való bevitelénél figyelni kell arra, hogy fehérje-túltápláltság esetén a májban vagy az izomban elraktározódnak ezek az amúgy az élethez alapvető fontosságú aminosavak. A fehérjék energiatermelésre is használhatók, de a felesleges fehérjék bomlástermékei terhelik a kiválasztó szerveket, elsősorban a vesét.

Máj- és vesebetegeknek pedig eleve ügyelniük kell arra, hogy ne vigyenek be túl sok glutamint a szervezetükbe. Kórélettani szakértők általánosságban (tehát nem csak a glutaminra vonatkoztatva) felhívják a figyelmet arra, hogy a testépítőknél általában a napi 5g/kg fehérjebevitel felett lépnek fel olyan következmények – például a vesében –, amelyeket érdemes elkerülni.

Fehérje-túlbevitel jelei

Fehérjék túlzott fogyasztása kezdetben a bőr állapotának romlásához vezethet (pattanások jelennek meg például), de puffadás, hányás, hasmenés is előfordulhat. Ödémák keletkezhetnek, majd később vese- és májkárosodás is felléphet.


close