Nyomelemek

Nyomelemnek azokat az ásványi anyagokat hívjuk, amelyek a vitaminokhoz szükségesek a szervezet megfelelő működéséhez, de mindössze pár milligramm vagy akár csak mikrogramm mennyiségben.

Ásványi anyagokon mennyiségre való kitétel nélkül minden olyan anyagot értünk, melyek energiát nem szolgáltatnak, nem vitaminok – azaz nem szerves vegyületek –, szokásos, szükséges mennyiségükben nem mérgezőek a szervezet számára, viszont valamilyen mértékben szükségesek a zökkenőmentes működéshez.

Makroelemek

A makroelemek azok az ásványi anyagok, amelyekre szervezetünknek naponta néhány száz milligramm vagy éppen néhány grammnyi mennyiségben van szüksége. Ilyen elemek többek között a kalcium, a magnézium, a foszfor, a nátrium és a kálium.

Mikroelemek

Mikroelemnek vagy nyomelemnek azokat az ásványi anyagokat nevezzük, amelyből naponta legfeljebb néhány milligrammra vagy még annál is kevesebbre van szükségünk. Ezek a szervezetben igen kis mennyiségben (nyomokban) található, az össztömeg kevesebb mint 0,005 százalékát teszik ki, azaz egy 70 kilós felnőtt férfi szervezetében 3,5 grammnál kevesebb van. Jellemzően csak vasból van ennyi, cinkből 2-2,5 gramm, a többi nyomelem mennyisége inkább csak milligrammokban fejezhető ki.

Feltétlen szükséges nyomelemek

Kis mennyiségük ellenére a nyomelemek egy része esszenciális, azaz a szervezet normális működéséhez feltétlenül szükségesek. Ezek a vas, a réz, a kobalt, a cink, a mangán, a jód, a molibdén, a fluor, a szelén és a króm. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint valószínűleg esszenciális a nikkel, az ón, a szilícium és a vanádium. A szervezetben ezen kívül még egyelőre ismeretlen funkciójú nyomelemek is találhatók, ezek az alumínium, a kadmium, az ólom, az arzén, a bárium, a stroncium, a higany, az ezüst, az arany, valamint az antimon.

Esszenciális nyomelemek és funkciójuk

  • Cink: fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcsere
  • Fluor: fogak védelme
  • Jód: a pajzsmirigyhormonok szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését
  • Kobalt: methionin anyagcsere, B12-vitamin szintézise
  • Króm: szénhidrát-anyagcsere, inzulin sejthez kötődése
  • Mangán: szénhidrát- és lipid-anyagcsere, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézis
  • Molibdén: xanthin anyagcsere
  • Réz: csontfejlődés, hemoglobin szintézis, idegrendszer működése, kötőszöveti metabolizmus
  • Szelén: antioxidáns, glutation-peroxidáz enzim felépítése
  • Vas: oxigénszállítás, hemoglobin működése

close