Jód

A jódot 1811-ben fedezték fel, azóta pedig bebizonyosodott, hogy az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen kémiai elemről van szó.

Ez a nyomelem elsősorban a pajzsmirigy elégséges működéséhez szükséges, de hiánya sok egyéb problémát is okozhat.

Viszont a pótlásával is vigyázni kell, hiszen túladagolása esetén megnő az esélye az autoimmun pajzsmirigybetegségeknek, illetve a mirigy gyulladása és túlműködése is kialakulhat.

Jód, a pajzsmirigy őre

A jódhiány a pajzsmirigy működésének zavarához vezet: mivel a mirigy nem tudja előállítani a megfelelő hormonmennyiséget, megnövekszik, és így egy úgynevezett jódhiányos struma jön létre. Viszont még így sem tud elegendő hormont termelni, ez pedig pajzsmirigy-alulműködéshez vezet, amely lassítja az anyagcserét, így hízáshoz vezet, és csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is.

Jód a terhesség alatt

Míg egy felnőttnek napi 150 mikrogramm a napi jódszükséglete, terhesség és szoptatás idején ez napi 200 mikrogrammra nő. Ezért a jódpótlás különösen fontos terhes nőknél, hiszen az alacsony jódbevitellel a születendő gyermeknél akár agykárosodás is felléphet, illetve a jódhiány alacsonyabb intelligenciaszintet is eredményezhet. Viszont fontos, hogy a jódpótlás mindig orvosi felügyelettel történjen, hiszen a túl magas jódbevitel szintén káros hatással van a magzatra.

Jódtartalmú ételek

A legtöbb ember jódozott konyhasó formájában viszi be a szervezetébe a nélkülözhetetlen elemet, ezen kívül a tengeri halak húsa, a homár, a rák, a kagyló és a tengeri alga is rengeteg jódot tartalmaz.

Jód egyéb felhasználása

A jódot az egészségügy egyéb területén is használják: közismerten hasznos a sebek fertőtlenítésénél, de ezen kívül torokfertőtlenítő szerekben és korpásodás elleni samponokban is megtalálhatjuk az összetevők között.


close