Szelén

A szelén egy nemfémes elem, a periódusos rendszer 34-es rendszámú eleme. Nagy mennyiségben mérgező, kis mennyiségben azonban létfontosságú nyomelem.
A szelén, mint nyomelem a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt, ami gátolja a szabad gyökök DNS-molekulákat károsító hatását. Egyrészt önmagában is fontos antioxidáns, ugyanakkor része a glutation-peroxidáz enzimnek, mely az élő sejtek szabad gyökök elleni védekezésében vesznek részt.

Szelén antioxidáns hatása

Összetett antioxidáns hatásának köszönhetően megelőző szerepe lehet a szabad gyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokkal így a rák, a szív- és érbetegségek, a stroke, a szürke hályog, a sárga folt elfajulással szemben, de az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A glutation-peroxidáz enzim révén az immunrendszer valamennyi összetevőjére hat, beleértve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását, valamint a csecsemőmirigy (thymus) működését is.
Az emberi szervezetben mindössze 10-15 milligramm szelén található. A felnőtt szervezet napi szelén szükségletéről nincs tudományos közmegegyezés, az Egyesült Államokban 0,05-0,07, más ajánlások szerint 0,1-0,12 mg az ajánlott mennyiség.

Szelénhiány

Egyes kutatások szerint a szelénhiány növeli a Coxsackie vírusok betegséget okozó hatását, így végső soron a szelénhiány hozzájárulhat a szívizombántalom kialakulásához, amely az említett vírusfertőzés szövődménye lehet. A neurológiai zavarok közül az alapvetően oxidatív anyagcsere zavarainak következtében létrejövő kórképek egyes eseteiben is a szelénhiány igazolódhat (Alzheimer-kór, Parkinson-kór). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek nem direkt hatások, ezek a betegségek szelénpótlással nem gyógyíthatók.
A szelénhiányra utaló bőrproblémák között szerepel a fokozott pigmentációval járó jelenségek, például anyajegyek, májfoltok gyakoribb előfordulása. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen szelénellátás egyes adatok szerint növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóságot. A gyermekek csökkent szelénbevitele növekedési elmaradást okoz.
Vannak vizsgálatok, amelyek arra utalnak, hogy férfiaknál a szelénhiány a spermiumok képződésének és érésének zavarához vezet, amely terméketlenséget, meddőséget eredményezhet. A szelénhiány ezek mellett izomfájdalmat és izombetegségeket, valamint különböző máj- és hasnyálmirigy-problémákat okozhat.

Szelénmérgezés

A naponta szükséges mennyiség és a mérgezési küszöbérték között azonban nagyon szűk a rés. A toxicitás határa napi 0,20 mg, ekkora mennyiség már mérgezést okoz. A szelénmérgezés tünetei közé tartoznak a haj és egyéb testszőrzet hullása, a bőrelváltozások, fokhagymaszagú lehelet, fogkárosodás, illetve idegrendszeri zavarok.


close