Köztudott, hogy a folsav a terhesség alatt segít megelőzni az idegcső záródási rendellenességek, a nyitott gerinc, a koponya – és agyhiány kialakulását. A B-vitaminok csoportjába tartozó folsav magzatvédő hatásai mellett, számos más betegséggel szemben is preventív funkciót tölt be.
Az alábbiakban a folsav élettani jelentőségéről és hiányának következményeiről olvashat.
A folsav a B12 és C-vitaminnal együttműködve a sejten belüli fehérje anyagcsere folyamatokban játszik szerepet. A folsav elősegíti a vörös vérsejtek képződését, közreműködik a DNS láncot felépítő molekulák előállításában, a test szöveteinek növekedésében és a sejtek megfelelő osztódásában.
Kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a szabad gyökök DNS–károsító hatásainak kivédésére az antioxidánsok önmagukban nem képesek, és egyre több kutatási eredmény támasztja alá a folsav fontosságát a megfelelő DNS replikáció során.
Folát forrásai
Természetes folát (a folsav természetes formája) források:
- bab és hüvelyesek
- citrusfélék
- búzakorpa és más teljes kiőrlésű gabonaféle
- zöld leveles zöldségek (spenót, sóska, mángold)
- disznóhús, csirkehús, kagylók
- máj
Nemzetközi ajánlások szerint a napi szükséges folsav mennyiség:
- 0 – 6 hónapos kor: 65 mikrogram
- 7 – 12 hónapos kor: 80 mikrogram
- 1 – 3 év: 150 mikrogram
- 4 – 8 év: 200 mikrogram
- 9 – 13 év: 300 mikrogram
- felnőttek: 400mikrogram
Speciális esetekben (pl. betegség, terhesség szoptatás stb.) a mennyiségek eltérhetnek, ilyenkor a kezelőorvos utasításai az irányadók.
A kiegyensúlyozott étkezés a napi szükséges folsavbevitel legcélszerűbb módja. Az ételpiramis ajánlásait követve, hozzájuthatunk a szükséges napi mennyiséghez. Azonban kevés ember fogyaszt elegendő mennyiségű zöldséget, ráadásul főzés közben a folát nagy része lebomlik. Éppen ezért, ma már sok országban előírják bizonyos ételek, főként kenyérfélék és gabonapelyhek folsavval történő dúsítását. Mindezek mellett, számos kutatási eredmény szerint, a szervezet napi folsavszükségletét érdemes táplálék kiegészítőkkel biztosítanunk.
A folsav-hiány lehetséges okai
Kutatások során megállapítást nyert, hogy a folsavhiány valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentő, emelkedett homocisztein szint között egyértelmű összefüggés van. A folsavhiánnyal számos egyéb betegség hozható összefüggésbe, például Alzheimer-kór, csontritkulás, nyaki- és vastagbélrák, depresszió, demencia, íny- és ajakhasadék, hallásromlás.
Szintén a folsav hiányára vezethetők vissza bizonyos menstruációs problémák, illetve lábszár fekélyek. A folsavhiány elmaradást okoz a gyermekek növekedésében, felnőtteknél jelentkezhet idő előtti őszülés, nyelvgyulladás (glossitis) szájfekély, gyomorfekély, és hasmenés, továbbá a vérszegénység egy bizonyos fajtája.
Amerikai kutatók folsav és a stroke kockázatának összefüggéseit elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy a rendszeresen folsavat fogyasztók körében majdnem ötödére csökkent a stroke előfordulásának valószínűsége, a folsavat nem szedőkhöz képest. A preventív hatás jelentősen nőtt, ha a folsavpótlás legalább 3 éven keresztül folytatódott.
A megfigyelések ellenére, a kutatók szerint hosszú távú vizsgálatokra van szükség, mielőtt a bármilyen étkezési irányelvet meghatároznánk a folsav fogyasztására vonatkozóan. Igaz ugyan, hogy vízben oldódó vitaminként a folsav rendszeresen kiürül a szervezetből, így túladagolása rendszerint semmilyen egészségügyi károsodást nem okoz, mégis lehetnek bizonyos kockázatai, mint például a B12-vitamin hiány elfedése.